Hétfőn ismét síelni voltunk. Ezúttal egy másik pályát kerestünk fel, ahol (elméletileg) több és jobb pálya van és a csákányos felvonó is barátságosabb. Holzhauban 4 felvonó és több, mint 3 km pálya van, ezért ezt választottuk. Mivel csak erdei kisvonat visz a pályára, aminek az ára bőven a benzinköltség felett van, autóval mentünk. Van 13:00-tól pályazárásig érvényes jegyük, ezért ezt céloztuk be, összepakoltunk és elindultunk.
Utunkat hatalmas köd és szitáló eső kísérte, ugyanez fogadott a pályán is. Dittinek felszerelést béreltünk, jegyet vettünk, majd pár csúszás a kispályán és nekivágtunk a Nagy Csákányosnak. Ditti elsőre meglovagolta a veszedelmes fenevadat, és a felvonózással utána sem voltak gondok.
A síelés igen családias hangulatban telt, ez valószínűleg a hétköznap-köd-eső kombónak köszönhető, kb 15 ember síelgetett az egyetlen nyitott pályán. A pálya egy lankás-meredek-lankás lejtő volt, egyméteres hóval. Sajnos az eső a nap végére teljesen átáztatta a havat, ezért igen nehézzé vált a síelés. Ditti nagyon jól viselte a nehézségeket, és ezúttal is sokat fejlődött. Hóeke nélkül, szépen fordulva, viszonylag gyorsan és biztonságosan közlekedik a pályán, a megálláson még van mit javítani. Lassan ráérez a technikára és az előredőlés értelmére és kezdi élvezni a síelést.
Miután kisíeltük magunkat, a nagy ködben hazafelé vettük az irányt, útközben a kimaradt ebédet pár hamburgerrel pótoltuk, és a heti vásárlást is elintéztük.
